20200201_01_01_dDSC01244

A 47. Rákóczi Kupa számokban

A 47. Rákóczi Kupa számokban

Ahogy megszokhattátok, a kupa előtti statisztikai érdekességek után elétek tárjuk azt is, hogy a torna során és után milyen történelmi pillanatok adódtak, milyen rekordok dőltek meg. Nézzük!

A torna előtti statisztikákban már utaltunk rá, hogy a korábbi két hatodik helyezés után a Tekó mindig aranyéremmel javított. Mostantól a mondat vége úgy változik, hogy „éremmel javított”.

Újra a dobogón

Jubileumi évben továbbra sem sikerül a Tekónak aranyérmet nyerni. A Szilády (1980), Vásárosnamény (1990), Budapest (2000), Orosháza (2010) mezőnyhöz csatlakozott most a Bibó.

A Bibó lett az ötödik csapat, amely az első döntőjét követő évben újra a fináléba jutott.

A mostani volt a hatodik finálé, ami büntetőkkel dőlt el. Érdekesség, hogy a hatból három a legutóbbi öt kiírásban történt.

A mostani volt a negyedik eset, hogy a döntő rendes játékideje 1-1-re végződjön. Az előző három alkalommal büntetőkkel dőlt el az arany sorsa. Idén a hosszabbításban is estek ugyan gólok, ám végül most is a hatosok döntöttek.

Az idei volt a tizenegyedik finálé, ahol két halasi csapat találkozott egymással, viszont ezek közül az első olyan, amelyiken a Tekó nem volt érintett. A Tekó a Szilády ellen hatszor, a Dékáni jogelődeivel négyszer mérkőzhetett meg az aranyéremért.

Zsinórban kilencedik éve van legalább egy halasi résztvevője a döntőnek, így nagyon közel került a rekordbeállítás. Az eddigi csúcs ugyanis zsinórban 10 halasi szereplés 2000-09 között.

Dózsa Zsolt és Molnár Csaba egyaránt érmes helyen végeztek csapatukkal, így a két edzőlegenda továbbra is holtversenyben áll a játékosként és edzőként megszerzett érmek számát tekintve. Mindketten tizenhat (!) dobogós helyezést tudnak felmutatni.

Molnár Csaba lett az első olyan csapatvezető, aki két különböző iskolával is megnyerte a Rákóczi Kupát. Ennél is elképesztőbb adat, hogy játékosként, valamint a Tekó és a Bibó edzőjeként is nyert mindhárom éremből. Jó eséllyel egy megdönthetetlen rekordot állított fel ezzel.

Immár két iskolával is kupagyőztes

A Tekó negyvenedik, a Dékáni (jogelődeivel) tízedik, míg a Bibó negyedik érmét szerezte a Rákóczi Kupákon. Az éremtáblán azonban csak utóbbi helye változott, az újdonsült kupagyőztes a 11. helyre lépett előre.

A Bibó egyébként a tizenötödik iskola, amelyik aranyérmet tudott szerezni a 47 év során, míg a mostani vándorserlegre nyolcadikként vésheti fel nevét.

A Bibó győzelmével az is eldőlt, hogy immár a negyedik vándorserleg útja lesz a leghosszabb a kupa történetében. A második trófea tizenhét év után talált végső gazdára, míg a mostaninak a 2021-es már a tizennyolcadik kiírása lesz.

Másodszor fordul elő, hogy csupa halasi iskola végez a dobogón. 2017-ben a Tekó nyert a Sziládyt és a Bibót megelőzve.

A tízcsapatos lebonyolítási rendszerben idén esett a legkevesebb gól. Egész pontosan 79 alkalommal rezdült meg a háló, ami 3,04-es meccsenkénti átlagot jelent. Eddig a 2014-es torna volt a negatív csúcstartó 81 góllal (3,13-es átlag), míg a tízcsapatos rendszer leggólerősebb idénye a 2011-es volt, amikor összesen 130 találatot láthattak a nézők, ez kereken ötös átlag. Az idei kevés gól többek között a remek kapusteljesítményeknek is köszönhető, de könnyen lehet, hogy a becsúszás engedélyezése is hozzásegített a csapatok védekezéséhez.

Ha a Rákóczi Kupa negyvenhét évére vetítjük ki a mostani a mostani gólátlagot, akkor elmondható, hogy mindössze egy alkalommal volt alacsonyabb a meccsenkénti találatok száma. 2006-ban mindössze 2,81 gól esett mérkőzésenként.

A Dékánié a negyedik olyan eset, hogy egy csapat veretlenül legyen ezüstérmes. Az első három egyébként a Tekó nevéhez fűződik. A házigazdák 1987-ben, 2000-ben és 2018-ban is veretlenül érkeztek meg a fináléba, ahol aztán döntetlent követően büntetőkkel veszítettek. Idén a Dékáni a csoportkört három győzelemmel és egy döntetlennel zárta, vasárnap az elődöntőben és a fináléban is döntetlenre végzett.

Dékáni-ezüst, veretlenül

A Tekónak nem sok sikert hoztak eddig a büntetőpárbajok a Rákóczi Kupán. Eddig kilenc alkalommal kellett így eldönteni egy mérkőzést, ebből hármat sikerült megnyerni, hatszor viszont az ellenfél nyerte az idegek harcát.

Érdekesség, hogy a három győztes esetből kettő csoportmérkőzésen történt, a kilencvenes években ugyanis döntetlen esetén büntetőpárbajra került sor. A győztes csapat kettő, a vesztes egy pontot szerzett. A harmadik siker a 2009-es bronzmérkőzésen történt. A hat sikertelen párbajból négy volt döntő, kettő pedig elődöntő. Ez alapján azt mondhatnánk, hogy az igazán nagy téttel bíró meccseken remegnek meg a hazai lábak.

Kothencz Sándor és Bella István után Huszka Bendegúz lett a Rákóczi Kupa történetének harmadik Bibós gólkirálya.

Plichta Dominik pedig a Dékáni (és jogelődei) harmadik focistája, akit legjobb játékosnak választottak, Béleczki László és Brindza Tamás után.

Faddi Dávid személyében kilencedik alkalommal lett Tekó-játékos a torna legjobb kapusa. Érdekesség, hogy korábban Farkas Ákos is úgy nyerte el ezt a díjat, hogy Sziládys tanulmányai végeztével a Rákócziban folytatta az iskolát és a labdarúgást.

A Rákóczi Kupa „Örökös bajnoka” cím birtokosainak köre újabb két tekós labdarúgóval bővül. Dózsa Bendegúz és Liska Andor is teljesítették a cím elnyeréséhez szükséges kritériumokat, így immár harminchárom tagja van a legendák társaságának.

A Kecel lett a nyolcadik csapat, amelyik győzni tudott a Rákóczi Hadnagya Kupán.

Érdekesség, hogy a most alapított harmadik vándorserleg is trónfosztással indul. Az első kiírást zsinórban háromszor megnyerő Szilády eséllyel pályázott az új kupa első kiírásánál is, ám a Felsővárosi megtréfálta őket a döntőben. Most pont a Felső járt így, a triplázást követően a döntőben bukott el az új trófeáért vívott első összecsapáson.

Share on facebook
Share on twitter
Share on google